Kósa: a magyar felsőoktatás védelme megkívánta a törvénymódosítást

2017. április 04. kedd 17:15

Kósa: a magyar felsőoktatás védelme megkívánta a törvénymódosítást

A magyar felsőoktatás és a diákok védelmével indokolta a felsőoktatási törvény külföldi egyetemeket érintő módosítását Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a parlamenti szavazás után tartott keddi budapesti sajtótájékoztatóján. 

A most elterjedt "lex CEU" megnevezéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a CEU alapítója, Soros György 2005-ben írt Magyar Bálint akkori SZDSZ-es oktatási miniszternek egy levelet, amelyben megköszönte az új felsőoktatási szabályozást, de megkérte a kormányt, hogy a "minden alól mentességet adó" szabályozást, a "lex CEU-t" ezzel párhuzamosan tartsák fenn.

Ezzel összefüggésben megismételte: a kedden elfogadott törvénymódosítás a Közép-európai Egyetem működését, oktatási programját nem érinti - mert az egy magyar egyetem magyar akkreditációval -, a Central European University (CEU) azonban az Egyesült Államokban van bejegyezve, ahol viszont nem végez oktatási-kutatási tevékenységet. Ugyanakkor erre "az oktatási tevékenység nélküli szervezetre" hivatkozva adnak ki amerikai diplomákat a magyarországi Közép-európai Egyetemen - tette hozzá a frakcióvezető. Ez szerinte megtévesztő, jogi trükk, kiskapu, amit be kell zárni. A magyar állami egyetemek is szóvá tették, hogy "furcsa a rendszer", mert ők nem adhatnak olyan külföldi diplomát, amely mögött a honos országban nincs valódi oktatási teljesítmény - jegyezte meg.

A magyar felsőoktatás védelme megkívánta, hogy a Fidesz támogassa a módosítást - jelentette ki, visszautasítva, hogy a törvény érintené a tanszabadságot.

A jogszabály lényege, hogy a származási országban is létezzen az adott külföldi egyetem, a működéséről pedig nemzetközi szerződés rendelkezzen - ismertette Kósa Lajos.

A javaslat kivételes sürgős elfogadását azzal magyarázta, hogy egy elhúzódó parlamenti eljárás esetén az érintett egyetemeknek kevesebb idejük lenne felkészülni az Oktatási Hivatal által jelzett problémák rendezésére, és arra, amit a törvény szabályoz. Szerinte ha megvan a szándék, bő fél év elegendő a megegyezésekre. Arra a felvetésre ugyanakkor, hogy bizonyos határidőket előrehoztak, úgy reagált: a CEU-sok korábban úgy nyilatkoztak, nincs szándékukban New Yorkban valódi oktatási intézményt létrehozni, amiből az következik, hogy valakivel "hármas együttműködést" hoznak létre, ami viszont csak megegyezés és így néhány hónap kérdése.

A Jobbik álláspontját a javaslatról úgy kommentálta: sem Soros ellen, sem mellette nem mertek állást foglalni.

Arra a kérdésre, hogy például a német államfő, a Magyar Tudományos Akadémia és Nobel-díjas tudósok is a kormányéval ellentétes véleményt fogalmaztak meg az ügyben, a fideszes politikus azt felelte: amikor Magyarországon tömegtüntetést és gyűjtést szerveztek Isaura kiszabadításáért, akkor "azt gondoltam, hogy valószínűleg tévedésben vannak az emberek, mert Isaura pillanatnyilag szabad". "A tévedés joga mindenki számára lehetőség, és megkockáztatom, még Nobel-díjas is tévedhet" - fogalmazott.

Más parlamenti ügyekre kitérve Kósa Lajos elmondta: azért kérték az Országgyűlést, hogy vegyék le a napirendről a már benyújtott kormányzati reklámadótörvény-javaslatot, mert a Fidesz szerint még dolgozni kell az előterjesztésen, meg kell vizsgálni, valóban megfelel-e az Európai Bizottság állásfoglalásának.

Ha április 26-ig újra a Ház elé kerül az indítvány - vagy a témában egy másik -, akkor azt június közepéig elfogadhatják, de az biztos, hogy még ebben a ciklusban rendezik a kérdést - közölte.

Arra a kérdésre azonban már most nemmel válaszolt a frakcióvezető, hogy 2018-ban 9 százalék lesz-e az adó mértéke. A napirendről lekért javaslatban azért szerepelt 9 százalék, mert az az egész idei évre szóló mérték lenne, ám mivel a törvény hatálya csak az év második felére terjedne ki, az valójában 4,5 százalékos terhelést jelentene - magyarázta, jelezve, hogy ez mintegy félszázalékos tehercsökkentést jelentene a korábbiakhoz képest.

"Szeretnénk a reklámadót csökkenteni" - mondta Kósa Lajos.

A Ház előtt fekvő erdőtörvény-módosítási javaslatból - miután az ellenzék nem támogatta - kiemelik a kétharmados rendelkezéseket, amelyek azt tették volna lehetővé, hogy a szántók közé zárványként beékelődő - maximum 3 hektáros - erdőket az érintett tulajdonosoknak ajánlják fel megvételre - közölte.

A közpénzből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló szocialista kezdeményezés tárgysorozatba vételének elutasítását Kósa Lajos azzal magyarázta, hogy amíg az MSZP nem tisztázza szerepét a 4-es metró ügyében, amely "a valaha volt legnagyobb korrupciós botrány", addig teljesen elvtelen magatartás, hogy ők beszélnek a közpénzek átláthatóságáról.

A Jobbik plakátkampányával kapcsolatban kérdésre a frakcióvezető azt mondta: a Jobbik teljes egészében Simicska Lajos befolyása alá került. A "hazugságokat terjesztő" jobbikos plakátkampány miatt tanulmányozzák az esetleges jogi lépések lehetőségét, egyúttal ellenplakátkampányt indítanak - közölte.

Kósa Lajos beszélt Botka László MSZP-s miniszterelnök-jelöltről is, megjegyezve: a szocialista politikus luxusadóval sújtaná az egymillió forint felett keresőket, "milyen szerencse, hogy ő 2500 forint híján keres egymilliót". Ez szerinte "ugyanaz a szocialista vircsaft, ami már volt korábban".

Megkérdezték őt arról is, hogy sajtóhírek szerint Botka László és családja 25 millió forintos luxusautóval közlekedik, amit úgy kommentált: Botka László semennyire nem hiteles, de nem pont emiatt, hanem például azért, mert parlamenti képviselőként mellszélességgel támogatta a Magyarországot tönkretevő politikát.

MTI